Turizmus
Szőnyi Károly Attila – SZŐNYI VENDÉGHÁZ – 8245 Pécsely, Hosszú u. 56/A Tel.: 06/20/533-1303 87/ 445-147 e-mail: szonyi.karolyne@freemail.hu
STS Business Kft. – KRISZTINA VENDÉGHÁZ – 8245 Pécsely, Templom u. 93. Tel.: 06/96/349-916, 06/30/529- 9080, e-mail: kriszti@krisztinavendeghaz.hu; www.krisztinavendeghaz.hu.
Quint és Társa Kft, – 8245 Pécsely, Iskola u. 181/b.
Vörös Ernőné – VÖRÖS HÁZ – 8245 Pécsely, Balatoni út 9.; 06-87-445-074.
Illés Attila – 8245 Pécsely Templom u. 37/C.
Gömbös Endre – PRÉSHÁZ – 8245 Pécsely, Zádor dűlő 992/4 hrsz.
Fiasné Darai Marianna – PÉCSELY APARTMAN – 8245 Pécsely, Szőlőhegy dűlő 766/7 hrsz.
Fehér Attila – BALATON-FELVIDÉKI FEHÉR PORTA – 8245 Pécsely, Szőlőhegy dűlő 526 hrsz.
Liga Andrea – ANDREA VENDÉGHÁZ – 8245 Pécsely, Balatoni út 16. Tel.: 06/30/275-3314
East Euro Kft – BOROSPINCE VENDÉGHÁZ – 8245 Pécsely, Szőlőhegy dűlő 1156/2 hrsz.
Szabadi Zsuzsanna – VENDÉGHÁZ – 8245 Pécsely, Szőlőhegy dűlő 1315/1 hrsz.
Jándy Géza – VERANDA VENDÉGHÁZ – 8245 Pécsely, Iskola u. 145/A.
Tillmann Ildikó – BOGOMA VENDÉGHÁZ – 8245 Pécsely, Szőlőhegy dűlő 751 hrsz.
Szabados Dóra – FŐNIX HÁZ – 8245 Pécsely, Iskola u. 145.
Kecze Jánosné – KIKAPCSOL-LAK – 8245 Pécsely, Szőlőhegy dűlő 548/1 hrsz.
Vass Csaba – PÉCSELY HOUSE APARTMAN – 8245 Pécsely, Fő u. 129. Tel: 06/30/633-8463
Sentio Kft. – SENTIO VILLA – 8245 Pécsely, Szőlőhegy dűlő 0103/60. hrsz. Tel.: 06/30/600-8187
e-mail: info@sentio.hu
Hideghéti Péter – VINTAGE HOLIDAY HOME – 8245 Pécsely, Vásártér u. 159.
Darla Support Kft. – CSIPKEBOGYÓ VENDÉGHÁZ – 8245 Pécsely, Szőlőhegy dűlő 738/2 hrsz.
Pécselyről induló gyalogos kirándulási lehetőségek, fotótúra-pontok és ajánlott túra-útvonalak
1. útvonal
Pécselyről Tótvázsony felé megyünk, és bal felé, tábla jelzi a letérőt, az Öreg- hegyre vezető murvás útra. 300 méter megtétele után, a murvás út balra kanyarodik, de mi tovább megyünk északra, mintegy 250 métert, egy kisebb földúton, mely szintén balra kanyarodik. Az első, balra, felfelé vivő földútra térünk, mely felvezet a 11. számmal jelzett fotótúra-pontra, a Sima-hegy te- tejére. Innen dél-nyugatra, délre a Balaton felé, és délkeletre, Balatonszőlős, Balatonfüred irányában is szép panorámában lehet részünk. Északnyugat felé, leérünk a Zádor-patak völgyében, a piros turistajelzésen, a Zádor-várba vezető útra. Útközben láthatjuk az egykori Zádor-malom romjait. A Zádor-forrás felett, a Zádor-várt, a 9. számú fotótúra-pontot elérve, kis pihenőt tarthatunk. Ezután a piros turistajelzésen megyünk addig, míg jobbról nem jön be a kék turistajelzésű út. Erre megyünk rá, mintegy 100 méter-nyit haladva, és utána, a tető közelében, az első, balra letérő földútra kanyarodunk. Ezen a földúton érjük el, mintegy 150 méter megtétele után, a 10. számú fotótúra-pontot, a Barnag és Vászoly községek közötti földút közelében. Erre rátérve, balra haladva, visszaérünk a hegygerincen haladó piros és kék jelzésű turistaútra. Nyugat felé haladunk tovább, a Hideg-hegy (385,0 m) csúcsa alatti elágazásig. Itt a piros jelzésű turista úton megyünk tovább, mintegy 500 métert. A turista útról jobbra, egy erdészeti útra térünk, ezen újabb 500 métert haladva. Majd észak-nyugat felé, letérünk az útról, be az erdőbe, és hamarosan, 400 méter után, felérünk a barnagi Kő-hegyre (361,7 m). A Kő- hegy, a Balaton-felvidéki bazaltvulkáni tevékenységnek, a legkeletebbi bazaltláva előfordulása. A Kő-hegy csúcsától nyugatra, bent az erdőben, egy másik, kisebb bazaltkúp maradványa is látható. Innen, a jelzett turista utakon érhetünk vissza Pécselyre. Az útvonal teljes hossza 15 kilométer, mintegy 3 óra, plusz, tetszés szerint, az egyes helyszíneken eltöltendő idő.
2. útvonal
Nemespécselyről indulunk a Zádor-várhoz vezető, kék rom-jelzésen, de csak az első, balra letérő földútig. Ezen megyünk fel a Mogyoró-hegyre, a 12. számú fotótúra-ponthoz, ahonnan Pécselyre, és tovább, kelet és délkelet felé nyí-lik nagyon szép panoráma. Innen a szőlők közt vezető földúton megyünk 500 métert délre, lefelé, majd egy útkereszteződésnél jobbra fordulunk, és a szőlők szélén megyünk le a műútra, a Kakas-hegy nyergében lévő, 13. számú fotótúra- ponthoz. Innen adódik a legszebb panoráma Pécselyre. A fotózás után, a műúton Pécsely felé haladva, egy éles kanyar után, elérve a patakot, a patak mentén letérünk jobbra, majd 100 méter után balra, Klárapuszta felé. Klárapusztán a Csikós&Lovasudvarban lehetőségünk van sétalovaglása, illet- ve lovasturisztikai&szolgáltatások igénybevételére. Klárapusztáról a kék romjelzésű turista úton érhetünk vissza Pécselyre. Az útvonal teljes hossza 6 kilométer, mintegy 1,5 óra, plusz, tetszés szerint, az egyes helyszíneken eltöltendő idő.
3. útvonal
Pécselyről Klárapusztára megyünk, majd a településrész nyugati végénél, délre, egy Örvényes felé tartó földútra térünk, mely bevezet minket a Pécselyi- Örvényesi-Séd szurdokvölgyébe, a vadregényes Szakadék-völgybe. A patak kavicsai közt változatos színű tűzkő-kavicsokat találhatunk. Klárapusztától mintegy 2 kilométert megyünk a völgyben, majd balra, rátérünk egy, a patakon átvivő földútra. Ezen kapaszkodunk fel a völgy túloldalán, míg 600 méter után keresztezi utunkat a kék, rom jelzésű turistaút. Balra, felfelé térünk erre a turistaútra, mely az Ágas-magas (263,0 m) nyugati oldalán vezet vissza minket Pécselyre. Az útvonal teljes hossza 8 kilométer, cirka 1 óra 45 perc, plusz, tetszés szerint, az egyes helyszíneken eltöltendő idő.
4. útvonal
Pécselyről, a sárga jelzésű turistaúton megyünk délkelet felé, Aszófő irányában. A Meggy-hegy északi oldalát elérve, a jelzett út balra fordul, átmegyünk a 400 voltos távvezetékek alatt, és elérjük a Meggy-hegyi forrást, mely tiszta és bővizű karsztforrás. A környezete kissé elhanyagolt, csakúgy mint a mellette lévő pihenőhely padjai és esőbeállója. Innen az út felkapaszkodik a Meggy- hegy (255,0 m) és a Pogány-pince közti nyeregbe. A forrástól 500 métert haladva, a turistaút balra kanyarodik, míg jobbra erről letér egy földút. Erre térünk, mely felvezet minket a Meggy-hegyi szőlőkbe. Itt érdemes meg-állni egy kis pinceszerre, borkóstolásra, a Kálmán-pincénél. A hegy tetején, a gerincvonulaton haladó úton megyünk tovább északnyugatra, Pécsely felé. Pár száz méter után elérjük a volt kőbányát, ahol több kőfejtő-gödörben figyelhetjük meg, a szabályosan rétegzett, meredeken dőlő mészkő rétegeit. Sok más, felhagyott kőfejtővel szemben, ez még nincs feltöltve szeméttel. A mészkőben itt-ott, szürke tűzkő-gumók, lencsék figyelhetők meg, néhol pe-dig szép, fehér színű kalcit-kristályok csoportjait fedezhetjük fel. Nagyon rit-kán, ősmaradványok, ammoniteszek, csigák és kagylók maradványai is elő- fordulnak, a mészkő rétegek lapjain. A kőbányától hamarosan kiérünk a Pécsely-aszófői műútra, ezen megyünk vissza Pécselyre. A falu elején, balra találjuk a Balogh pincészetet, ahol részben borkóstolásra, részben pedig, ajándéknak is alkalmas, palackozott borok vásárlására is megállhatunk. Érdemes. A Balogh-pincétől 500 méterre, elérjük a műút elágazást. Előtte jobb felől, a sarkon, betérhetünk a Dodó Langalló Pizzériába, szintén érdemes.
5. útvonal
Egy rendkívül szép, vadregényes kirándulóhelyre vezet. Jelzett turista út nem vezet erre. Pécselytől délkeletre, található az Aszófői-Séd szurdok-völgye, a Meggy-hegy, a Pogány-pince, a Csengő-hegy és a Vásár-hegy között. Három bővizű patak találkozása van itt, kis zúgókkal, és négy forrással. A meredek, 20-30 méter magas sziklafalak közt erősen visszhangzik a patakok zúgása. Pécselyről, a sárga jelzésű turistaúton kell menni, a Meggy-hegyi forrásig. A forrástól tovább haladva, mintegy 100 méter után kell balra letérni az erdőbe (út, ösvény nincsen). Le kell menni egészen a patakig, és a patak mellett dél felé haladva, mintegy 400 méter után érjük el a szurdokot. Több patakon kell átkelni. Átkelő pontokat vagy találunk, vagy magunknak kell készíteni a kidőlt fatörzsekből és a bőven található szikla-görgetegekből. Lefelé, mintegy 600 méternyi szakasza a völgynek, az igazán szép, fotózásra érdemes szurdok rész. Az útvonal teljes hossza 6 kilométer, mintegy 1,5 óra, plusz tetszés szerint, a kirándulóhelyen eltöltendő idő.
Fotótúra-pontok Pécselyen
1. Zádor-vár
Koordináták: 46° 58′ 22.67” N 17° 46′ 18.78” E 335,0 m
2. Zádor-vár,nyugat
Koordináták: 46° 58′ 12.13” N 17° 45′ 58.24” E 349,0 m
3. Sima-hegy
Koordináták: 46° 58′ 15.86” N 17° 47′ 18.69” E 307,0 m
4. Mogyoró-hegy
Koordináták: 46° 57′ 03.96” N 17° 46′ 07.74” N 278,0 m
5. A vászolyi Kakas-hegy keleti oldala, a műút felől
Koordináták: 46° 56′ 26.30” N 17° 46′ 19.09” E 246,0 m
Készítette: Pongrácz László (Pécsely, 2011. március 10.)
A Balaton-felvidék vonulatai közé, több helyen, szerkezeti mélyedések ékelődnek, köztük a Pé- cselyi-medence is. A medencét északról a Nagy-Gella (416 m), Róka-hegy (385 m), Hosszú-hegy (367 m), a környezetéből kiemelkedő, nyugatról, délről és keletről is mély völgyekkel határolt Sima-hegy (320 m), a Zádor-vár, Derék-hegy (373 m) és a Hideg-hegy (395 m), délnyugat-északkeleti irányú rögvonulata határolja, és választja el a Veszprém-Nagyvázsonyi-medencétől. E vonulat egyben, fő vízválasztóként különíti el, a szomszédos Déli-Bakonytól. Nyugatról a Kőhát (370 m), Bagó-hegy (325 m) és a Kakas-hegy (276 m) határolja. Délről a Körtvélyes (238 m), az Ágas-magas (263 m) és a Meggy-hegy (255 m) zárja a medencét, míg kelet felé a Csengő-hegy (212 m), Gát-hegy (198 m), Csite-hegy és Nyerges-hegy (238 m) alkotta vonulat választja el a Balatonszőlő- si-medencétől. Az így körülhatárolt tájegységet nevezzük összefoglalóan a Pécselyi-medencének.
Felépítése
Délről kevésbé kiemelt peremhegyek választják el a Balatontól. A rögök geológiai felépítése változatos. Leggyakoribbak a középső- és felső-triász korú mészkövek, márgák, de több helyen előfordul dolomit is. Tanulságos és jellegzetes, a földtani szerkezet és a felszíni domborzat közötti összefüggés a Pécselyi-medencében. Délen, a Meggy-hegy vonulatát alkotó, korábban itt bányászat tárgyát képező, közkedvelt építőkőnek számító Füredi Mészkőre, a Veszprémi Márga települ. Ez utóbbi három tagozatból áll: Mencshelyi Márga, Nosztori Mészkő és a Csicsói Márga. Az említett mészkövek, a márgáknál keményebb, és épp ezért a felszíni lepusztulásnak ellenállóbb kőzet lévén, kiemelt domborzatot, hegy és dombvonulatokat képeznek. A közöttük lévő, a Veszprémi Márgát képező, agyagos, márgás, laza kőzetek könnyebben erodálódnak, épp ezért mélyedéseket alkotnak. Ahol a felszínt a márgák alkotta mélyedések képezik, ott képződtek az alapkőzet málladékán, a mezőgazdasági művelésre is alkalmas talajjal rendelkező területek. Így a Meggy-hegytől északra is, a Mencshelyi Márga alkotta térszínen. Erre települ, az éles kiemelkedést képező Nosztori Mészkő, a Mogyoró-hegy (278 m), Dobogó (214 m), Nyáló-hegy (226 m), Klis-tó és Kis-erdő (256 m) alkotta vonulatban. Ettől a vonulattól északra települ a Csicsói Márga, egészen az északi gerincvonulat déli lejtőjén, megközelítőleg a 300 m-es szintvonalig. A márga vízzáró, vízduzzasztó kőzet, míg a mészkövek, dolomitok jó vízadó, víztároló kőzetek. Ennek megfelelően, a két kőzettípus határán, a Pé-cselyi-medence peremein, szinte mindenütt bővizű források vannak, különösen az északi gerincvo-nulat és a Csicsói Márga határán. Ezek egyike a Zádor-kút is, mely Pécsely és Balatonszőlős közsé-gek vezetékes ivóvizét szolgáltatja. 2 Gyakori, hogy agyag tömi el a vízmosások útját, a lefelé vezető repedésekben. Ilyenkor időszakos, vagy állandó vizű tavacskák jönnek létre, mint a Kis-tó is. Vízutánpótlásukat csak a csapadék biztosítja, így aszályos években teljesen ki is száradhatnak. Különleges domborzati formák is előfordulnak, mint szurdokok, kúpkarsztok, rétegfejes karsztfelszínek, más karsztos formakincsek és kősáncok. Középső triász mészkövek Pécsely határában, csak a Meggy-hegy gerincvonulatától délre, délkeletre, az aszófői út és az Aszófői-séd között fordulnak elő. A Meggy-hegyi szőlőkben is ilyen középső triász korú, mészkövek, kovás, tufitos mészkövek, márgák képezik az altalajt, melyekből a kor jellegzetes tengeri kövületei, ammoniteszek (csigaházas polipok) ősmaradványai mállanak ki.
Növények
Növényfajok tekintetében igen gazdag és változatos a Pécselyi-medence. Természetes vegetáció- jából 67 faj (a fajok 10%-a) védett. Gyakoriak a száraz tölgyesek és karsztbokorerdők. Bennük nagy tömegben él a nagyezerjófű, a madárfészekkosbor és a bíboros kosbor. Előfordulnak sztyepprétek is, amelyek a legtöbb botanikai értéket rejtik: tavaszi hérics, leánykökörcsin, fekete kökörcsin. A vízfolyásokban gazdagabb helyeken forrásláp-maradványok és kiszáradó láprétek maradtak fenn.
Állatvilág
A Pécselyi-medencében gazdag cincér- és futóbogár-fauna létezik, melyek közül több, a hazai bogárvilág ritkaságának számít. Ezek közé tartozik az Arias díszbogara, mely a Balaton-felvidék egyik legértékesebb faja. Hosszú ideig ez volt az egyetlen ismert élőhelye. Megtalálható a mandulacincér, mely hazánkban a Balaton-felvidék elhagyott mandula ültetvényeiből ismert. A területen összesen 112 futóbogár-faj, köztük a védett, aranyos bábrabló, a bőrfutrinka, illetve 100 cincérfajt, köztük a védett diófacincér és borókacincér is megtalálható. A kétéltűek és a hüllők közül, többek között megemlíthető a barna varangy, a pettyes gőte és a zöld gyík. A madárvilág is változatos.Emlős állatok közül a róka és a nagyvadak jellemzőek, mint őz, gímszarvas és az utóbbi időkben elszaporodott vaddisznó.
A Pécselyi Kökörcsin Tanösvény a Balaton-felvidék egyik kevésbé ismert, de természeti értékekben gazdag kirándulóhelye.
A Pécselyi-medencében található Kökörcsin Tanösvény a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén vezet végig, és elsősorban a térség jellegzetes növény- és állatvilágát mutatja be. Nevét a fokozottan védett kökörcsinről kapta, amely tavasszal látványos virágzásával vonzza a természetkedvelőket.
A tanösvény útvonala változatos tájakon halad át: száraz gyepeken, bokorerdőkön és kisebb erdős részeken keresztül is vezet. Az út során több információs tábla segíti a látogatókat abban, hogy megismerjék a helyi élővilágot, a geológiai sajátosságokat és a hagyományos tájhasználat szerepét.
A környék különlegessége a gazdag növényvilág mellett a nyugodt, érintetlen természeti környezet, amely ideális kirándulók, családok és természetfotósok számára is. A tanösvény hossza viszonylag rövid, így könnyen teljesíthető, ugyanakkor elegendő élményt nyújt egy tartalmas kiruccanáshoz.
A látogatás különösen tavasszal ajánlott, amikor a kökörcsinek virágba borítják a domboldalakat. Fontos azonban, hogy a növények védelme érdekében a kijelölt ösvényről ne térjünk le.
